Egyik visszatérő tanuló-mumus, ha németül tanulunk, a névelők, pontosabban mondva a főnevek nemének kérdése, mely a ritkábban használt szavak esetében néha még az anyanyelvi beszélőknek is fejtörést okoz. A németben ugyanis minden főnévnek van grammatikai neme (németül: Genus). Ez eddig még rendben is lenne, de a szavaknak gyakran nem egyezik meg a grammatikai neme a biológiai nemmel (németül: Sexus), gondoljunk csak a „das Mädchen” (’kislány’) vagy a „das Model” (’férfi vagy női modell’) szavakra. De az sem logikus, hogy a kalap szó miért hímnemű (der Hut), mikor kalapot férfiak és nők is hordanak, vagy a busz szó miért „der Bus”, amikor busszal mindenki utazik, még a kalapos hölgyek vagy kislányok is. 😊
A német nyelv ezen tulajdonsága gyakran az egyik legnagyobb kihívás a nyelvtanulóknak, erről számos a témában készült mém is tanúskodik.
Azt elöljáróban érdemes leszögezni, hogy németül teljesen máshogy kell tanulni, mint angolul vagy más idegen nyelven. Míg angolul a „kutya” = „dog”, a „kutyák” = „dogs”, a „könyv” = „book”, a „könyvek” = „books”, addig németül a „kutya” = „der Hund”, a „kutyák” = „die Hunde”, a „könyv” = „das Buch”, a „könyvek” pedig „die Bücher”. Világos különbség, hogy míg az angol nem jelöli a grammatikai nemet és pár kivételtől eltekintve „-s” morfémával képzi a többesszámot, addig a németben a különböző nemek a névelőn fejeződnek ki (der, die, das) és a többesszám képzésére is rengeteg különböző morféma áll rendelkezésre, melyet az adott szóval meg kell tanulnunk. Tehát míg, ha angolt tanulunk 1 szó = 1 megtanulandó információ („kutya” = „dog”), addig a németben 1 szó = 3 megtanulandó információ („kutya” = „der” + „Hund” + „-e”).
Kicsit segít a helyzeten, hogy – mint általában mindenben a nyelvben – ebben is van némi logika, amit ha megtanulunk, sokkal könnyebb dolgunk lesz a nyelvtanulás során.
Bizonyos jelentésű szavak adott grammatikai neműek, így minden, a fő jelentéskategóriához tartozó szóhoz adott névelő társul.
Például az autómárkák mindig hímneműek, tehát „der BMW”, „der Porsche”, „der Opel”, „der Suzuki”, a tört számok mindig semleges neműek, tehát „das Viertel” (=’negyed’), „das Zweidrittel” (=’kétharmad’) stb., és még folytathatnánk, de sokkal egyszerűbb, ha táblázatosan összeszedjük ezeket a teljesség igénye nélkül.
A képzővel képzett szavak esetén a képző meghatározza az adott szó nemét, míg nem képzővel képzett szavak esetén a képzés módja dönti el a névelőt. Nézzük meg ezeket táblázatosan, összefoglalva.
-er (férfit jelölő foglalkozás képzője, pl. der Lehrer = férfi tanár)
-ler (pl. der Künstler = művész)
-ner (pl. der Gärtner = kertész)
-ling (pl. der Lehrling = tanonc)
-ig (pl. der Honig = méz)
-ich (pl. der Teppich = szőnyeg)
-ar (pl. der Kommentar = megjegyzés)
-är (pl. der Sekretär = férfi titkár)
-ist (pl. der Polizist = rendőr)
-ismus (pl. der Sozialismus = szocializmus)
-ent (pl. der Referent = referens)
-eur (pl. der Ingenieur = mérnök)
-or (pl. der Direktor = igazgató)
-in (nőt jelölő foglalkozás képzője, pl. die Lehrerin = tanárnő)
-heit (pl. die Klarheit = tisztaság)
-keit (pl. die Fähigkeit = képesség)
-schaft (pl. die Mannschaft = csapat)
-ung (pl. die Bewegung = mozgás)
-ei (pl. die Konditorei = cukrászda)
-age (pl. die Etage = emelet)
-anz (pl. die Distanz = távolság)
-enz (pl. die Existenz = létezés)
-euse (pl. die Fritteuse = olajsütő)
-ie (pl. die Industrie = ipar)
-tät (pl. die Universität = egyetem)
-tion (pl. die Tradition = hagyomány)
-thek (pl. die Bibliothek = könyvtár)
-ik (pl. die Musik = zene)
-ur (pl. die Natur = természet)
-chen, -lein, -erl kicsinyítő képzőkkel képzett főnevek (pl. das Händchen = kezecske)
-ment (pl. das Parlament = parlament)
-tum (pl. das Datum = dátum)
-um (pl. das Museum = múzeum)
-ing (pl. das Doping = dopping)
